Arra, hogy hogyan ötlötte ki Bíró László a golyóstollat, nincs bizonyított tény csak találgatások vannak.

Egy vékony cső aljára elhelyezett egy sima felületű acélgolyót,melynek majdnem tökéletesen kellett illeszkednie a cső falához. A golyó fölé, a csőbe tintát, később speciális festéket öntött. Ahogy a tollat végighúzták a papíron, a golyó elfordult, s tintát szívott magával a felső részről, melyet aztán a golyó a papírra préselt.

Az első általa összeszerelt példányokkal - azok bármilyen tetszetősek voltak is - nem lehetett tökéletesen írni. Betűk írására alkalmatlanok voltak, s a rosszul beágyazott golyók sűrűn elakadtak.

A sikertelen modellek sorozata után Bíró László arra a következtetésre jutott, hogy mivel a működés elve jó, csakis az alkatrészek pontatlansága okozhatja a problémát. A használható golyóstoll előállításához pontosan megmunkált és hibátlanul kialakított golyókra volt szüksége. A további fejlesztésekben fivére György, valamint Goy Andor és a Kovalszky testvérek cégei segédkeztek. Ezután több éves kísérletezés következett.

Argentínában történt letelepedése után - megfelelő módosítással - a golyóstoll töltésére öntvényrepedést jelző festéket alkalmazott. Speciális festékkel töltött golyóstollára 1943. június 10-én kapott szabadalmat, melynek legfőbb jellemzője az volt, hogy a benne lévő festék gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt. Tulajdonképpen ekkor készültek el az első eladásra gyártott golyóstollak Buenos Aires-ben, Argentínában, melyeket "Eterpen"-nek neveztek, az azokat gyártó cég neve alapján